Öröklődő genetikai betegségek

Súlyosság alapján beszélhetünk major és minor, kiterjedtség alapján pedig izolált és többszörös rendellenességről. Így a genetikai rendellenességek előfordulásának gyakorisága és súlyossága változó lehet az egyes családokban.

A genetikai betegségek feltárása fontos szerepet játszik a megfelelő kezelési terv kidolgozásában, a módszerek alkalmazásában.

Enyhébb esetekben antihisztaminok segítenek, enyhülés hozhat az orrcsepp. A színvakság általában a gyerek 5 éves korában derül ki. Jó, ha a gyereket 1 éves korára már látta szemész, mert minél korábban tud a látászavarról, annál jobban korrigálható, sok kudarcot lehet ezzel megelőzni. Ha csak az egyik szülőtől kapja meg a hibás gént, míg a másik szülőtől egy normális variánst kap, akkor a gyermek csak hordozó lesz, de nem betegszik meg.

Milyen genetikai betegségek léteznek? Bár ezek a módszerek némi kockázatot hordoznak, nagyon pontos eredményeket adnak.

Az utóbbi években az ultrahang és más non-invazív diagnosztikai módszerek is rohamos fejlődésen mentek keresztül. Az amniocentézis és a chorionboholy-mintavétel olyan invazív technikák, amelyekkel magzati vagy lepényi sejteket nyernek ki és elemzik a genetikai elváltozásokat.

A 23 párból 22 autoszomális, míg az utolsó pár a nemi kromoszómákból áll.

A haploid sejtekben, mint például a csírasejtek, csak egyetlen kromoszómakészlet van jelen (minden kromoszómapárból csak az egyik, azaz összesen 23 kromoszóma), míg a diploid sejtek két kromoszómakészletet (a 23 pár mindkét tagját, azaz 46 kromoszómát) tartalmaznak.

A genetikai eltérés a súlyosság tekintetében lehet észrevétlen, olyan, ami közepesen káros és olyan, ami az élettel nem összeegyeztethető.

Domináns a betegség, ha az apától és anyától kapott génpár esetén elég egyetlen génnek a rendellenessége a betegség kialakulásához és recesszív, amennyiben a génpár mindkét tagjának érintettsége szükséges.

Több gén rendellenessége: Multifaktoriális hátterű betegségek

A multifaktoriális vagy poligénes rendellenességek olyan genetikai rendellenességek, amelyeket több génben létrejövő mutációk és a környezet hatásai együttesen befolyásolnak.

A pontos és időben történő véleményezés alapvető ahhoz, hogy hatékony kezelési lehetőségeket találjunk.

A prenatális diagnosztika külön kategóriát képez, ezek során a születendő gyermek genetikai állapotát vizsgálják. Meglepődhet a szülő akkor, ha a gyereknél úgy jelentkezik, hogy egyik szülőjének sincs ekcémája, ugyanis nem maga a betegség, hanem a hajlam öröklődik.

Ez az oka a Down-szindrómának, Kleinefelter-szindrómának, Turner-szindrómának.

Multifaktoriális háttérrel rendelkező betegségek. Ekkor (ha a szülők nem betegek, csak hordoznak egy-egy hibás gént) mindkét szülőnek hordoznia kell a hibás gén egy-egy másolatát ahhoz, hogy a betegség megjelenjen a gyermekben, ami pedig akkor jön létre, ha mindkét szülőtől a hibás gént örökölné.

testi kromoszóma, vagyis autoszóma, egy pár pedig a nemi kromoszóma.

Látászavarok

A rövidlátás, a színvakság és a lusta szem (amblyopia) gyakran öröklődik, ha mindkét szülőnél megvan, a gyerek esélye 25-50 százalékos. A gyerekek a rövidlátásra iskoláskor előtt általában nem panaszkodnak, de már 3 éves korban felfedezhető.

A gén az öröklés tekintetében kulcsfontosságú tényező, amit adott DNS-szakaszok alkotnak. Hidratáló krém általában segít, ha súlyosabb az eset, és a kiütések elfertőződnek, antibiotikum adása szükséges. Ha egy betegség főleg férfiakat érint és nőket csak nagyon ritkán, akkor X-hez kötött rendellenességről beszélünk, hiszen a nőkben leggyakrabban van egy egészséges X kromoszóma, ami miatt a betegség nem alakul ki, viszont férfiakban a meglévő Y nem tudja ezt a "védő" szerepet betölteni.

Ismert Y-hoz kötött genetikai rendellenesség is, amely kizárólag férfiakban fordul elő, rendszerint nemzőképtelenséggel jár, de előfordulhat, hogy mesterséges megtermékenyítési technikákkal mégiscsak lehet az érintett férfinek utóda, aki ha fiú lesz, biztosan maga is érintett a rendellenesség által.

A genetikai rendellenességek szintjei

Egy gén érintettsége.